Nyugodjon békében!

Béke poraira!

Emléke örökké szívünkben él!

Soha nem felejtünk el!

Itt nyugszom. Végre megnyugodtam.
Elszállt az álom és a láz.
Ma föld fölöttem, föld alattam,
és nem emel, és nem aláz.

Drága összetört virágaink,
Pihenjetek csendesen,
Ne érezzétek fájó könnyeink,
Álmodjatok, míg találkozunk
odafenn.

Ha rám gondoltok, köztetek leszek,
de fáj, ha látom könnyetek.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,
mert én már Istennél vagyok.
odafenn.

Elcsitult a szív, mely értünk dobogott,
Pihen a kéz, mely értünk dolgozott.
Számunkra te sosem leszel halott,
Örökké élni fogsz, mint a csillagok.

A bölcsőtől a koporsóig
Minden mulandó, illanó itt.
Ma még jövő, holnapra múlt,
A tarka lepke porba hullt.

Nem tudunk már nélküled boldogságban élni,
s szívünkből e-fájdalmat ki sem tudjuk tépni.
Rád gondolunk éjjel,rád gondolunk nappal,
itt leszel te velünk a mindennapjainkban!